Dínóportál.hu

Új-Zélandon óriási, 1,3 méter magas pingvinfaj maradványaira bukkantak a kutatók. A Kairuku grebneffi a valaha élt legnagyobb pingvin lehetett.

Az évtizedekkel ezelőtt megtalált, de sokáig csak raktáron tartott fosszíliát egy nemzetközi csapat vette górcső alá: az Otago Egyetem tudósainak és diákjainak munkáját Daniel Ksepka, az Észak-Karolinai Állami Egyetem professzora is segítette. A tanulmányt a Journal of Vertebrate Paleontology legújabb számában publikálták. „A három kulcsfontosságú példányt váratlanul találtuk bálna- és delfinfosszíliák keresése közben a hetvenes évek végén és a kilencvenes évek elején.” – nyilatkozta Ewan Fordyce, az Otago Egyetem geológiaprofesszora, aki megtalálta a pingvineket és megszervezte a kutatómunkát.

Egy új teknősfaj fosszíliájára bukkantak a paleontológusok katalóniában, Isona I Conca Dellà járásban. Az új faj neve: Polysternon isonae.

Tojásokkal teli fészkén kotló dinoszauruszanya fosszíliáit tárták fel Mongóliában, a Góbi-sivatagban olasz paleontológusok, akik a leletről a PLoS ONE című tudományos folyóirat legújabb számában jelentették meg tanulmányukat.

Az MPC-D 107/15 katalógusjelű egyedet az oviraptorok közé, az egyetlen olyan dinoszaurusznembe sorolták, amelyről bebizonyosodott, hogy kikeltette a tojásait. A vizsgálatok kimutatták, hogy az egyed a tollas, csonttaréjjal ékesített, struccszerű Nemegtomaia barsboldi fajhoz tartozott, amely a késő kréta időszakban élt a mai Mongólia területén.

Az oviraptor 70 millió évvel ezelőtt hirtelen pusztult el, nagy valószínűséggel egy homokvihar végzett vele, miközben a dinoszaurusz a fészkén kotlott. „Az állat egyik lába a tojásokból kirakott kör közepén volt, a másikkal a 10 méterszer 12 méteres fészek peremén állt, a karjait pedig védelmezően kitárta" - ecsetelte Federico Fanti, a Bolognai Egyetem paleontológusa, aki felfedezte a fosszíliát.

Dinoszauruszok Magyarországon címmel megjelent a népszerű magyar paleontológus, Ősi Attila könyve. Az iharkúti lelőhely 85 millió évvel ezelőtti élővilágát mutatja be a könyv.

A gyűjtemény a teljes leletanyagot felöleli: több mint harminc gerinces - halak, kétéltűek, gyíkok, dinoszauruszok, repülő hüllők és madarak – maradványait találták meg a tudósok, és ebből állította össze Ősi Attila a könyvet. Elmondása szerint 85 millió évvel ezelőtt a tengerszint jóval magasabb volt, szubtrópusi éghajlat uralkodott a területen 8-10 fokkal magasabb átlaghőmérséklettel. Az egész Bakony jelenlegi helyétől mintegy 900 kilométerre délnyugati irányba helyezkedett el, nagyjából a mai Firenze koordinátáin, és tenger vette körül.

A Hungarosaurus és a Bakonydraco is része a könyvnek, valamint Iharkút egyik legfontosabb lelete, az Ajkaceratops kozmai, ami egy kis termetű, tülkös, galléros dinoszaurusz. Ez a faj az első bizonyítéka volt annak, hogy az úgynevezett ceratopsiák -  a Triceratops rokonai – Európában is megtalálhatóak voltak.